Archive for Szlovákia

Magas Tátra Solisko környéke gyerekekkel

Bystra nyereg átkelés utánAz új kenyér ünnepén ismét a Magas-Tátrában voltunk. Eredetileg Székre terveztünk utazni, de aztán mégiscsak a Tátrában kötöttünk ki. A júliusi tátrai utunkról jól ismert Rákóci IC-vel indultunk kora reggel. A kassai átszállást persze most sem lehetett elérni, az csak a MÁV honlapján a reklámban szerepel, a valóságban nem működik. Azért így is kettő óra után már a fogassal döcögtünk fel a Csorba-tóhoz, onnan pedig menekültünk a sok ember elől a hegyre, a Solisko menedékházba. Gyuri ismét a nagyzsákot és Borót vitte én pedig csak Misit a hátamon. Read the rest of this entry »

Comments

Bélai Tátra: kiskacsák és virágos mezők

Chata Plesnivec Az elmúlt két évben kimaradtak a magashegyi túrák, így idén nyáron már nagyon vártam a tátrai utazást. A Magas tátra északkeleti részére a Bélai Tátrába egy menedékházban (Chata Plesnivec) és egyik kedvenc helyünkre Zdiarban volt szállásunk. Első nap a Chata Plesnivechez gyalogoltunk fel egy Tatranska Kotlinán elfogyasztott kiadós birkagulyás és sztrapacska után, A gyopár menedékház nagyon jó hely a bélai sziklák oldalában, van a ház mellett egy bővizű forrás, a szobákban pedig jó széles ágyak, amin gyerekkel is jól lehet aludni.
Fehér tó Másnap zsákokkal túráztunk át Zdiarba a Fehér tó, Kopa nyereg és a Javorinai völgy felé. Gyuri vitte a nagyzsákot és Borót. Rengeteg virág volta Bélai Tátrában, nagyon barátságos hegy. A Kopa nyereg után egy jó kis nyári esőt is kaptunk a nyakungba. Boró a zuhogó esőben a legnagyobb nyugalommal magyarázta Misinek, hogy most megállunk és felvesszük az esőkabátokat, amiket aztán famedvéken szárítottunk. Zdiárban a szokásos szállásunkra mentünk, amit azóta kibővítettek. Az egyik este még be is fűtöttünk a kandalóba, mert olyan hűvös esősre fordult az idő.
Bélai Tátra és Magas Tátra között Zdiar jó hely. Ezt ismét megállapítottuk, miközben ültünk egy étterem teraszán néztük a felhősödő hegyeket és a zöld mezőket söröztünk és hússal töltött krumplipalacsintát ettünk. Másnap a Monkova völgybe tettünk egy kisebb kirándulást, aztán pedig elég esősre fordult az idő, így a hazautazás napján elruccantunk Késmárkra várostnézni. Hazatérve másnap az előre megbeszélt baklavasütésnek álltunk neki.
Végre elkészült a fotóalbum!
Bélai Tátra, Magas-Tátra képek

Comments (2)

Garam-Ipoly-Duna fürdőzés

A DunánálAz ide nyár ritkának számító forró napjai közül az egyiken ellátogattunk a Garam-Ipoly-Duna háromszögbe. Fürödtünk, kagylót gyűjtöttünk, halra vadászó vizikígyót lestünk és jót ettünk a dunaparti Kék hal (Modrá ryba) étteremben, aminek a teraszáról lehet bámulni a Dunát és a Bazilikát.
Garam, Ipoly és Duna képek (kicsit még kevert sorrendben :-)

Comments (1)

Hosszú hétvége az Ökör-hegységben

Volovské vrchy

Volovské vrchy, magyarul Ökör-hegységnek lehetne nevezni. Az érchegység része.
Poráč falu. Asszem kevés honfitársunk látogat el ide. Adottságok: 900 m körüli hegyek (de van 1100 fölötti csúcs is a falu közelében), méreteket tekintve egy erősen plusszos Mátra.
Erdők lényegesen jobb álapotban, mint a Mátrában, bár ez egy iparvidék, bányavidék.

Poráč ruszin falucska, egy görögkatolikus templomocskával. Fekvése álomszép, lényegében a hegy tetején van, 800 m körüli magasságban.
Egy élelmiszerboltját, és két kocsmáját próbáltuk, jó helyek. A boltban minden jó van, ami kellhet, a kocsmában pedig lehet csocsózni.

Érdemes Závadkát és Slovinkyt is meglátogatni. A Slovinky feletti Bielé Skály nagyon vagány hely, frankó kilátással a falura, a régebbi térképek nem jelölik, de van egy remek sárga jelzés a falu és Bielé Skály között.

Erdei bicajutak hemzsegnek. A nálunk lévő térkép ebből is és a gyalog utakból is keveset ismert, így nem árt friss kiadásokat beszerezni az út előtt.

Legalább két szállás is van a faluban.

Volovské vrchy őszi képek.

Comments (2)

Alacsony Tátra augusztusban

Találkozás egy zergével a Dumbier csúcsonAz Alacsony Tátra volt réges-rég az első magashegyi élmény és most valahogy úgy alakult, hogy családostól is ide vezetett az első utunk. A Chopok alatti Kamenna Chata-ban és a Dumbier alatti Chata Stefanka-ban szálltunk meg, így csak ki kellett lépnünk a házból és már ott is volt a nagy hegy. A turistaházak szőnyegpadlója és a magashegyi gyep pedig remek mászó terepnek bizonyult egy kicsi felfedező gyerek számára is.
Alacsony Tátra képek
Read the rest of this entry »

Comments

Gyerekek, májusegy, Tátra

Gyerekek, májusegy, Tátra Már ezerszer indultunk neki túrázni, már rutinosan, ha kellett tizenöt perc alatt összepakoltam egy hosszabb túrára is, most viszont össze-vissza szaladgáltam mit vigyek a féléves Borókának a tátrai túrára. Hát persze, hogy semmi különöset, csak azt mint magunknak kisebb méretben, meg pelenkát plusz takarót és a hordozókendőt. Három pici gyerek és tizenegy felnőtt majálisoztunk együtt Zdiarban. Leginkább a Spišská Magurában túráztunk szlovák és lengyel oldalon. Mikor a Magas Tátrával próbálkoztunk nem túl gyerekbarát jégeső fogadott minket, a lengyel oldalon viszont barátságos napsütés és folkfesztivál várt ránk. A nyitott határokat kihasználva oda-vissza túrázgattunk a lengyel és szlovák falvak között. A Tátrától északra fekvő Szepesi Magura zöld lejtőiről néztük a havas tátrai csúcsokat, volt habos sör, kofola meg harsogó zene a falurádióból. Minden, ami egy gyermek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen :-)
Tátrai majális képekben.

Comments

Szádelő – október 31.-november 2.

Betléri kastélypar Rég tervezett túrát sikerült megvalósítani Midenszentek hetében. A négy gyerekes család összeszervezése kissé nehezen ment, de a végén – egy kis időpontkompromisszummal ugyan – határozottan optimista hangulatban vágtunk neki Szlovákiának. Persze szokásunkhoz híven, szakadó esőben. Bár a többiek már megszokták, hogy ha mi megyünk, akkor az idő előbb-utóbb jóra fordul, most azért volt némi fenntartásuk ezzel kapcsolatban…
A kora reggeli indulást a reggeli gyülekező közben kialakult (már-már szokásos) ping-pong parti és kapuccsinózás egy kissé megakasztotta, de azért lassan sikerült elindulni. Az esztergomi határátkelőnél konstatáltuk, hogy lehet, hogy életünkben utoljára állunk meg útlevélellenőrzésre. A szlovák oldalon mentünk, mert ugyan az M3-as gyorsabb lett volna, de a budapesti átkelés egyikőnknek sem hiányzott. Így szépen lassan araszoltunk kelet felé de megállni nem nagyon tudtunk a rossz idő miatt. Amikor mégis rövid pihenőt tartottunk a prérin, rögtön megjelent egy terepjáró a semmiből és figyelmezetett minket, hogy ne szemeteljünk!?? Mire elérkeztünk a szállásunktól kb. 30 km-re fekvő Betlérre már csak csepegett az eső. Jó jel! 15 évvel ezelőtt jártunk itt, de emlékeim szerint nem nagyon változott semmi. Ez persze nem baj, akkor is rendben volt a kastély és környéke. Arra nem emlékeztem, hogy akkor volt-e magyar nyelvű vezetés, de most volt és megérkezésünkkor rögtön indult is. A gyerekeket persze a vadászati rész nagyon érdekelte, nehéz volt őket tovább tessékelni.
Szádelő képek
Read the rest of this entry »

Comments (2)

Gerinctúra a szlovák-lengyel határon

Przegibek nyergi turistaház Agusztus 20. már rég volt, de mostanra jutott el a Kormányblogig ez a beszámoló töredék.
Ismét a szlovák lengyel határon túráztunk, most a gorál vidéket látogattuk meg, hol szlovák, hol lengyel oldalon. Nagyszerű többnapos gerinctúrát lehet csinálni a Kysucké Beskidekben és az Oravské Beskidekben. A hegygerinc lengyel oldalán pedig nagyszerű hegyi turistaházakban lehet különleges lengyel ételeket, italokat kóstolni pl. Żurek, barszcz, faszolka stb. Az én kedvencem az erdei gyümölcslekvárral töltött pirog. A hegygerinc 1000 méter kürüli, nagyon barátságos -kismamatúrára is bátran ajánlom :-) . Mivel a gerinc pont a szlovák-lengyel határon fut, így a tájékozódással sincs gond, hiszen a határkövek biztos tájékozódási pontot jelentenek (szlovák térképek jelölik a hegycsúcsokon és nyergekben lévő határkövek számát) és egyben sajátos hangulatot adnak a túrának. Nyár végén pedig telis-tele volt a gerinc szederrel és áfonyával.
A gerinctúra után még túráztunk egy napot a Chočské hegységben. Gombák között sátoroztunk, majd a Liptói várat néztük meg, ami mindössze egy 999.9 méter magas csúcson van, de olyan pazar kilátás nyílik onnan, hogy látni lehet az Alacsony Tátrát, Kis-Fátrát, Liptói Havasokat, Liptói tavat, Veľký Choč csúcsot, Árvai Magurát, Babia Hora csúcsát. A vár alatt pedig meglepetésként, egy szabadtéri melegvizes nomád fürdő.

Kysucké Beskidy, Oravské Beskidy képekben.

Comments (3)

Poloniny, Bukovské vrchy

Poloniny Poloniny, azaz havasi rétek. Más néven Bukovské vrchy, azaz Bükk-hegység.
Bükkös-juharos őserdőket és havasi-réteket jártunk három éven keresztül.
Farkasok, medvék, és bölények vettek körül mindenfelől. A hegyek forrásvizeit ittuk. Az erdők gyümölcseit ettük. Erdei vadak húsát ettük. A Nap melegénél melegedtünk. Esők és patakok vizében fürödtünk.
Megnőttek a körmeink, a szőrzetünk, és elfelejtettünk beszélni.

Így is lehetett volna, de sajnos most sem pont így mentek a dolgok, hiába tervezem mindig. Talán a legszembetűnőbb különbség, hogy a szűk három nap alatt, amit a Poloninyban töltöttünk, egyetlen vadmókussal futottunk össze, a bölények kimondottan kerülték a társaságunkat, a medvék és farkasok is fittyet hánytak baráti közeledésünkre.

Poloniny képek

Na de jöjjenek a részletek Szlovákia egyik legjobb helyén töltött hétvégénkről.
Csütörtök estétől indul három napos szabadláb. Egy vidám éjszakai autózással péntek reggelre a paradicsomban, pontosabban a málnában vagyunk, Ulič völgyében. Megjegyzendő, hogy autóablakból kilesve a Vihorlát is nagyon hívogató látvány, egyszer még oda is el kell jutnunk.

Read the rest of this entry »

Comments (3)

Húsvét, Tornai Karszt

Tornagörgő
Húsvét a Tornai-karsztban. Részletek kicsit később…

Képek Szádelő környékéről

Comments (15)

Szlovák Paradicsom és Alacsony Tátra ízelítő

VernárVernár az én életemben azért volt mindig is nagyon jó hely, mert ahányszor elindultam az Alacsony-Tátra Donovaly felőli végéről, mire Vernárba értem, mindig pont jól jött, hogy akkor most pont Vernárba vagyok és nem valahol máshol.
Mostan pedig minden gyaloglás nélkül odamentünk egy ilyen menetrendszerinti busszal, és sátrat vertünk, pontosabban elfoglaltuk az előre lefoglalt szállásunkat, hogy onnan tegyünk jó kis csillagtúrákat, vagy hogy is szokták mondani szaknyelven.
A falu varázsa egy kicsit kopott az emlékekhez képest, de összességében kiváló volt az ottlét.
Képek Vernár környékéről.
Read the rest of this entry »

Comments (4)

Sífutó paradicsom

Chata Hostinec Már nagyon-nagyon régen voltunk túrázni! A mostani agyament rohanós időszakban csak egy rövid kiruccanásra jutott idő a Körmöci-hegység sífutóparadicsomába, Skalka környékére. A túra fénypontja a Körmöcbánya közelében lévő Chata Hostinec volt. Egy igazi turistaház, amit csak gyalogosan lehet megközelíteni és savanyú káposztalavest, meg nagy bögrében finom hegyi ízű teát adnak. Nagy zsibongás, jókedv kipirosodott, kimelegedett sífutók söröznek és rumosteáznak a házban, miközben a cserépkályha mellett száradnak a megvizesedett pulóverek. A ház telis-tele volt nagyrészt középkorú sífutó baráti társaságokkal, ami két dolog miatt volt számomra hihetetlen. Egyrészt ehhez a házhoz nem keveset kell terepen sífutni, másrészt pedig az, hogy ilyen nagy bartáti társaságok élnek és működnek még 40-50 éves korban is. Nem tudom, tanulni kellene tőlük!
Képek: Képek a Selmeci hegységből | Insay sífutós képei.

Comments (2)

Nagy-Racsa és Klak

Hóágyú, Velka RacaAz évek óta szokásos menetrend szerint csütörtök este indultunk. Az eddigi 2-es úton való döcögés helyett a budai különítmény Esztergomnál lépte át a határt, míg a pesti oldalról a 2-es úton való megközelítés maradt. Mivel az utóbbi 4-5 évben a késői érkezés miatt kihagytuk a kl’acnoi sörözést most nem álltunk meg út közben. A két csapat 75 másodpercnyi különbséggel érkezett a kultikus helyhez, még bőven zárás előtt, ez 2:40 órányi út után dícséretes összeszokottságra vall…
A régi jó Popper menü (Popper sör+Becherovka) már a múlté, mivel most Poppert nem csapolnak. Maradt a Corcon+Becher+rákszirom(fröccsöntött kivitel).
Innen 18km Cicmany ahol évről évre költözködünk, folyamatosan jobb szállást keresve, de eddig valahogy elkerült minket a szerencse. No majd most. A Penzion Javorina a kiszemelt szálláshely (ezt én tavaly márciusban már egy éjszaka erejéig teszteltem). És csoda történt. Tiszta, meleg, kultúrált, kutya sincs… Sajnos a tavaly bezárt helyi kocsma most is lelakatolva, bár az épületet kívülről átfestették?? A helyette kínálkozó új hely a maga műnyag ablakaival és reluxáival nem tett ránk túl nagy benyomást, így maradt a panzió pincéje – egy kicsit steril, de van tűz és csapolt sör.
Velka Raca és Cicmany fotók.
Read the rest of this entry »

Comments (8)

Horehron, Alacsony-Tátra

Kralova Hola Nem hiszem el, de 2006 szilvesztere, hó nélkül telt. Pedig a Felső-Garam (Horehron), Király-hegy környéke más években ilyenkor már vastagon hóval borított. Pohorelá faluban szereztünk szállást. A szlovák pohorelá szó kiégettet jelent. A falu nevével ellentétben nagyon is elő, jó hangulatú.

Első nap Pohorelá éttermét ismertük meg, ott is életünk eddigi legjobb fokhagymalevesét, meg a horehroni rezenyt. Aztán a régi műúton átsétáltunk a szomszédos Heľpa faluba, ahol első sörömet (egy Tatran volt) vásároltam bő 16 éve. Most Urpiner sört csapoltak nekünk.

Alacsony-Tátra, Murányi-planina képek

Read the rest of this entry »

Comments (10)

Magas-Tátra, Fehér-Tátra

Ki kéne használni jól három nap szabadságot, és mivel semmi bonyolult dolog szervezéséhez nem volt kedvem, aszondtam, hogy menjünk el ebbe a népszerű Magas-Tátrába, most úgyse lesz ott senki, síelni még nem lehet, a kirándulás főszezonja meg már rég lement. És így is lett. Utazás szempontjából a Rákóczi könnyítette meg az életünket, a Keletiből bő 5 óra alatt Poprádra visz, aztán vissza is hoz, a 7e Ft útiköltség sem megrázó (különösen egy moldvai úthoz képest…), és jó esetben közvetlen kocsik vannak, esetleg Kassán át kell szállni. Poprádról meg már csak egy óra a célhely.

És a tátrai képek, Magas Tátra és majdnem tél.

Read the rest of this entry »

Comments (15)

Liptói-havasok és Choč Zuberecből

Zuberec a Chočt és a Liptói-havasokat elválasztó nyeregtől nem sokkal északra elterülő falu. A gyalogos, bicajos és síturisták fogadására egyaránt kényelmes számtalan műemlék-faház és egyéb szállás, két étterem, pizzéria, kocsmák, árvai faluskanzen egy helyen.
Az első napon Velké Borovéből tettünk egy kis kört: Kvacany-völgy – Kvacany – Prosická-dolina. Másnap a rossz idő ellenére a Banikov oldalában lévő tavacskákat néztük meg.

Choč, Liptói havasok, őszi képek formájában.

Comments

Hir iszt okké, hír iszt okééé!

Hricsó vára (Hricovse hrad)Végre egy gyalogtúrára szántuk el magunkot, elég már ebből a sok füstszívásból az aszfalton. Lassan már olyan légutakkal ébredek, mint egy dohányos, annyit tekerek a nagykörúton. Ez persze nem igaz.
Jaroslav Hasek várt minket pénteken délután a Keletiben, jószokása szerint Galántán megállt. Negyedórás átszállás, kérünk egy utolsó sört, ezután már csak pivo lesz. Trnavától meggondolatlanul busszal nyomjuk Bytcáig, a busz persze egy csomót késik, ez is bizonyítja, hogy amíg lehet vonattal kell menni!

Hricsó-váralja a pénteki célpont, szép falucska, Poppert tanulmányozunk a kocsmában (ez bytcai sör), meg tátrai-teát, ez a legbizarabb íző röviditalaok kategóriában nyerő.

Képek a Szulyó-hegység és Fačkov közti túráról.

Read the rest of this entry »

Comments (4)

Nagy-Inóc, Mohi-atomerőmű, Barsvárad

Mohi atomerőmű

Meg még más ilyen helyek estek útba, újra Szlovákiában tekertünk, és a másik kedvenc sportunk, a bicajt vonatra rakni, se maradt el. Először is Óbudáról Esztergomba vittük a felmálházott kerékpárokat péntek délután. Aztán Esztergomból sprint a párkányi állomásra, hogy elérjük a Lévába menő kis pirost motorvonatot. Ez is simán ment, a normál jegy 90 Sk, a bicikli mindössze 10 Sk volt. Az éjszakát Csejkő fölött, a szőlőhegyen töltöttük, ez már a Selmeci-hegység széle.

Selmeci hegység és Inóc bicajjal, képek.

Read the rest of this entry »

Comments (3)

Velký Inovec and Mohi

Mohi nuclear power station

We took a short bicycle tour in Slovakia. We cycled in mountain Selmeci, Vtacnik and Velký Inovec. On the top of Velký Inovec (900m) there is an excellent tourist house with real “kapustnica” (a special slovakian sour cabbage soup). Next day we cycled next to the Mohi nuclear power station. It was terrible to realize that the old village of Mohi was totally destroyed because of the nuclear power station. Only the old church and the cemetery remained.

Photos.

Comments

Arról, hogy milyen jó helyek vannak még Szlovákiában

Chočské vrchy

Ezen a hétvégén megismertük Szlovákia újabb gyöngyszemeit. Két túranapunk volt. Az egyiket a Síp, a másikat a Chočské hegységben töltöttük. Sejthető volt, hogy ezek a hegyek nem lehetnek rossz helyek, de most hogy saját szememmel is meggyőződtem róla, mindenkinek csak ajánlani tudom. Nyár eleji friss zöld erdőkkel, édesszagú virágos rétekkel, mészkősziklagyepekkel, törpefenyvessel… Egy-két napos túrának ideális sok-sok apró szépséggel. Bár mi 1000 m felett rendszerint felhőben túráztunk – és így a térkép szerint ígéretes kilátásokból csak a gomolygó felhőket láttuk- ködben és szitáló esőben is nagyon jó hegyek ezek.

Fényképek a sejtelmes ködbe burkolózó Síp és Chočské hegységekről

Comments (2)

Kis-Fátra, Pečené kačacie

Stoh

Március 10. péntek, reggel nagyzsákkal indulok munkába. 14.30-kor indul a Jaroslav Hasek, jó kis EC, mindig van üres kabin, helyjegy nem kell. 8000 a menettérti Zsolnára (Žilina), ami már eléggé a Kis-Fátra tövében fekszik, és igen-igen kellemes város, mint az a képeken is látszik. Egy galántai és egy trnavai átszállás és este 8-kor már Zsolnán vagyunk, szaladunk át a buszhoz, ami 8.20-kor indul, egyenesen Terchovába, megvacsorázunk, és jön a következő busz Zsolnáról, ami már Štefanovába visz.
Štefanová álomszép fekvésű hegyi pásztorfalu a Kis-Fátrában, pontosabban mára már egyre inkább üdülőfalu, a valamikori pásztoréletnek már csak romjai látszanak (pl. a Horné Diery tövében). Állattartás azért még van, ami a krusovicei sör rajongói számára hamar kiderül, a Muran fogadó felé (itt csapolják kedvenc sörömet) menet friss tehénszar fedi a legkijegesedettebb útszakaszt (a trágya ugye meleg), csodával határos, hogy hatszor sikerült megtennünk ezt a szakaszt szarbaesés nélkül.
A különben végtelenül kihalt falucskánknak vitathatatlanul ez volt a legvidámabb, élettel teli pontja.

Kis-Fátra fotók

Read the rest of this entry »

Comments (7)

Kysaktól Krompachy-ig, hétvége Szlovákiában

Napfényes erdő a Jánosik-szikla közelében

Sikeres menekülés Budapestről három és fél óra alatt

Péntek délután rohantunk a Keletibe, ott várt bennünket a Kassai IC. Gyors kassai átszállás után örömmel állapítottuk meg, hogy három és fél óra alatt meg is érkeztünk egy kedves őszi füstszagú faluba, Kysakba. A boltot éppen zárás előtt kaptuk el, vettünk szlovák kolbászt, szlovák gyufát, szlovák vizet, meg szlovák csokit. Aztán egy habos sárosit is megittunk a kocsmában, jó hranolkyval (sült krumpli). Kysak felett egy forrás mellett találtunk optimális sátorhelyet. Kolbászt sütöttünk.

Másnap alig járt ösvényeken indultunk el Gölnicbánya irányába. Volt közben Jánosik-szikla, amiről felülnézetből megvizsgálhattuk a tejföllel borított Hernád völgyét. Aztán a napfény kacarászott a párás erdőben és gyönyörűszép szívünkben, mi meg kerestük a kopott zöld, meg nem is emlékszem már milyen jeleket. Gombák is voltak, pl. narancssárga selyemgomba és ősz is. Sokáig nyoma sem volt az előző nap Budapesten hagyott melegnek. De egyszer csak valami sárga jelzésen kimentünk egy sziklaoromra (Slivec), hogy megnézhessünk felülről egy Hernádba torkolló víztározót és kémlelhessük a távolból a Magas-Tátrát, miközben ezerrel tűzte a fejünket a napocska, mint egy nyáron.
Read the rest of this entry »

Comments (3)

Trencsény környéke

Trencsény Trencsény környéke: Fehér-Kárpátok (Biely Karpaty), Sztrázsó-hegység (Strazovske-vrchy). Képek.

Comments

Hétvége a Selmeci-hegységben

Selmecbánya Szinte hihetlen, hogy elég volt 150 km utazás, hogy tökig érő hóban mászhassuk meg a hatalmas Sitno (Szitnya) csúcsot, és közben végig ez a dal járhasson a fejemben.

A Sitno csúcsról egy kis eltévedés után a szűz hóban órák alatt vergődtünk csak le, pedig öten (két fiú és három lány) felváltva tapostuk a havat. Mikor végre kitaposott utat értünk egy üdülőhely közelében olyan eufórikus hangulatba kerültünk, hogy hangos üdvrivalgással futottunk be az út menti már jól ismert hostinec-be. Onnan aztán néhány pezsdítő és melegítő ital, zokni és cipőszárítás után indultunk vissza Selmecbányára a műúton.
Képek: Niki | Zsolti.

A fenti dal után egy kis szabófalvai tejelvétel.

Comments

Sífutás, Skalka, Körmöci-hegység

Krahule A legutóbbi sífutási kísérletünk úgy zárult, hogy eltörtem a farkcsontomat. Ez valamikor 2003 elején lehetett, így itt volt már az ideje, hogy valamit megint eltörjek, így ismét nekivágtunk. Ahogy elindultunk ránézésre sehol nem volt hó, viszont Selmecbányán tombolt a délelőtti napsütés, a völgyeket pedig vastagon borította a köd. Délutánra aztán mégis csak hó lett, már Krahule fölött is virítottak a hófoltok, a Skalka sífutópályáin meg már határozottan nagy, de jeges hó volt. Sífutni most sem tanultam meg, viszont másfél óra szerencsétlenkedés után valahogy úgy benyomtam a helyére a középső lábujjamat, hogy egy jó hónapig egy rövid séta is komoly fájdalmakkal járt. Kárpótlásul Körmöcbánya és Selmecbánya kétszer is útbaesett, jókat vacsoráztunk, és nem túl jó szlovák borokat ittunk, na és az elmaradhatatlan vietnámi tea most is sorra került a Selmecbányai teázóban. Képek: Niki | InSay.

Comments

Bicycle tour in Stiavnicke vrchy (Slovakia)

Ősz

There was cold and rainy weather, but we didn’t mind so much. We just rode our bicycle and enjoyed the autumn’s colors, the friendly little villages, and mostly when we met our closed friend, the sun.

Pictures.

Comments

Kerékpártúra a Selmeci-hegységben

Péntek este munka után rohantunk az esztergomi személyhez. Az óbudai megállóban épp, hogy elkaptuk az ott ácsorgó modern, ám a rossz sínek és a sok menetrendszerinti várakozás miatt annál lassabban zötykölődő vonatot. Ősz Párkányban hallét és gofrit vacsoráztunk, a bazilikával szemközti kerthelységes kocsma-étteremben. Már majdnem távoztunk, amikor megérkezett kerékpáron egy súlyosan részeg fiatalember. A biciklit férehajította, majd indián csatakiáltással üdvözölt, és ,,indiánul” elmondta, hogy ha az én szívem vérzik, akkor az övé is (persze nem értek ,,indiánul”, de később magyarul is elmondta). Ezután már csak a vérszerződést kellett volna megkötnünk, amihez elő is kapta borotvaéles bicskáját. Kicsit kényelmetlen helyzet volt, mert semmi kedvem nem volt a hétvégi tekerés előtt bármilyen vérveszteséghez, na meg egyébként is. De valahogy sikerült a bicskát visszarakatnom zsebbe. Ezután újdonsült barátom életstratégiákat javasolt (pl. ne igyak sört), és jóslásba kezdett, ami röviden összefoglalva hosszú egészséges élet reményét vetítette elébem. Hajh, hát legyen igaza. És már suhantunk is a Green Pubba, ami már nagyon várt ránk cseh Budvár, Krusovicei és belga söreivel. A párkányi fiatalokkal fejtörőkön törtük a fejünket a sörök közt. Aztán búcsúznunk kellett, mert már várt a Garam part, ahol fáradtan vertünk sátrat a már előre eltervezett helyen. Szombaton reggel még nyoma sem volt a beharangozott esőknek. Garamkövesd, Kicsind, Garampáld felé indultunk. Valahol Zalaba után mégiscsak elkapott az eső. Hontfüzesgyarmat kocsmái zárva voltak, Szántó volt az első falu, ahol sikerült fedett helyen leülnünk, és várni az idő javulását. El is állt az eső. Brhlovce falu nagy felfedezés volt. Kőbe vájt pincelakások, borospincék, hangulatos utcák. Igazi helybéli ottelóbort is ittunk a falu közepén levő kocsma-bódéból. Talán a falu borának kelendőségét jellemzi, hogy a kocsmárosnő még a piros bor kifejezést is ismerte. A két deci sűrű otteló után nehéz volt bringára ülni. Van egy szebb napokat látott kastályrom is a faluban, és egy pincelakás múzeum, ami sajnos most zárva volt.

Read the rest of this entry »

Comments

Hiking in Zapadné-Tatry, Chocske-vrchy (Slovakia)

Prosiecká dolina

When we finished the work rushed to start our trip on Thursday (like usually on long weekends).
The target was Huty village, wich is an impossible marvelous place in West Tatry Mountains and
Hoc Mountain’s border. (Západné Tatry). The 250 kms long trip (across mountains) wasn’t so easy at night, but it is worth,I think. When we arrived, we succeed in finding comfortable “camp” near to Malé-Borové (part of Huty). We took 2 wonderful hiking tour. First day we were at the white rocky Sivy top (in Zapadné Tatry). After the hiking we ate delicious slovakian food in Zuberec village. Zuberec is famous for their old tree buildings and its folk culture. At night we were in “fuyora” (a special huge flute) festival, there were a lot of speaking in connection with local traditions (unfortunatelly only in Slovakian), and a few folk music, mostly fuyora music.
Next day we took a tour in Chocske mountain, we were in two amazing valley (Kvacianska dolina, Prosiecká-dolina) We found a quite useful yellow mark from Kvacany to Prosiecká-dolina (Our hiking maps don’t show this path). Last day we were in Podbiel (a wonderful village with a lot of old tree building), we watched Oravske hrad (old casttle), Vlokolinec village (near Ruzomberok), and Banska Bistrica’s old main square.

Pictures: Niki | inSay.

Comments

Liptói-Havasok, Chocske-vrchy

Prosiecká dolinaCsütörtökön késő este indultunk a bő 250 km-re lévő Huty-ba, pontosabban Malé-Borové-ba. Csapatunk szerencsésebb fele a falu feletti kaszálókon vadkempingezett, ahol másnap gyönyörű reggelre ébredtünk. Másnap a Sivy mészkősziklákkal borított csúcsát másztuk meg, majd ribizli, málna, és áfonyaevés közben ereszkedtünk le Zuberecbe. A zubereci étteremben nem csak a csapolt sör volt jó (egyébiránt több étterem is van Zuberecben). Ezután siettünk vissza Velké Borovéba, ahol folklór ,,fesztivál” várt fujarásokkal. Ezen inkább csak aludtunk, mert a program veleje egy szlovák nyelvű hosszas beszéd volt a helyi művházban. Aztán jött egyetlen fujoradallam, amit azért többen is előadtak. A szar program után a kocsmában volt némi nótázgatás, dalolgatás, fujorakísérettel, ez se volt azért áttörés. Sokak szerint a következő nap volt a leglátványosabb. Velké Borové faluból nyomtunk egy kört, néhány szurdokon keresztül (tulajdonképpen a Chocske vrchy-ben túráztunk ezen a napon). Először a Raztocky-vodopad (vízesés) völgyébe kukkantottunk be, érdemes volt, volt sok különös gomba, és épp a vízesés létrája fölött egy havasi-gyopár rejtőzködött, igaz távol ahhoz, hogy jól megszeméljük.

Read the rest of this entry »

Comments

Sikertelen gombászás a Vepor-Polyána környékén

Kysuca Gomba nem sok volt, azért találtam 3 rókagombát, kukacos csiperkéket és érdesnyelű tinórúkat, és piruló galócákat. Megnéztünk pár falut is: Lom nad Rimavicou, Sihla, Kysuca. Kokava nad Rimavcou-n vasárnap délután épp egy fujara-fesztivál végére, vagy inkább az after partyra érkeztünk. Minden kocsmában cigányzenészek húzták, nem akárhogy. Végül az Ipoly-patak völgyének elhagyott tanyácskáiban jártunk. Itt volt a sok kukacos tinórú. Képek.

Comments

« Previous entries Next Page » Next Page »