Nagy-Inóc, Mohi-atomerőmű, Barsvárad

Mohi atomerőmű

Meg még más ilyen helyek estek útba, újra Szlovákiában tekertünk, és a másik kedvenc sportunk, a bicajt vonatra rakni, se maradt el. Először is Óbudáról Esztergomba vittük a felmálházott kerékpárokat péntek délután. Aztán Esztergomból sprint a párkányi állomásra, hogy elérjük a Lévába menő kis pirost motorvonatot. Ez is simán ment, a normál jegy 90 Sk, a bicikli mindössze 10 Sk volt. Az éjszakát Csejkő fölött, a szőlőhegyen töltöttük, ez már a Selmeci-hegység széle.

Selmeci hegység és Inóc bicajjal, képek.

Aztán Pukanec, majd Nová Bána, egész kellemes város, bár Selmecbányával nem versenyezhet. Klak, a Vtacnik alatt hűvös hely volt az egésznapos napszúrásban, innen visszagurultunk a forróságban Píla felé, Malá Lehotán jeget is kaptunk a vízbe, újra kicsit visszahűltünk. Estére értünk fel a Nagy-Inóc (900m) alatti túristaházhoz, aminek a létezése szinte hihetetlen, de mégis. És káposztaleves is volt. Itt sátoroztunk és a roppant szívélyes házigazda javaslatára még nyársaltunk is, cseresznyefán csurdítottuk a kolbászt. Külön kiemelem, hogy egy adag tea fél liter, ami jól mutatja, hogy olyan vendégek a jellemzőek, akik némi mozgás árán érkeznek ide (biciklivel kimondottan nehéz feltekerni ide a meredek, köves, egykori aszfaltúton).
Másnap Aranyosmarótra gurultunk le, a város szélére érve megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a főút kétsávos (bár négy is elférne), a két szélén pedig széles bicikliút! Azért az autósok itt is jól ráparkolnak a bicikliútra.

Következő élmény a Mohi atomerőmű, nem is olyan vicces hely ez. A Mohi templomtornyot nemrég visszarakták a helyére, így a templom újra ott áll, de ezen kívül csak a halottak maradtak a temetőben a faluból. Előző falu neve ,,Nemcsinyáni”, rossz vicc, de rögtön az ember fejébe ötlik, hogy mit nem kellett volna itt csinálni.

Napszúrás. Úgyhogy Barsvárad felé kanyarodunk, ott van legközelebb vasút. Barsváradon hihetetlen gyűjtemény a ,,Felvidéki-ház” elnevezésű műemléképületben. Családi gyűjtemény, saját finanszírozású, teljesen hihetetlen. Itt nagyon eltelik az idő, még egy órát tudnánk maradni, de rohanni kell a vonathoz.

Párkányban a Bat Vendéglőbe megyünk be, mert kiülős, és oda tudjuk rakni a bicajt magunk mellé. Na érdemes jobban körülnézni. Végülis annyira rossz hely, hogy már szórakoztató, de a végén fizetni kell, így összességében egyáltalán nem éri meg. A napot ezután Párkány legjobb sörözőjében zárjuk.

Képek.

3 Comments »

  1. inSay said,

    July 26, 2006 · 21:00

    Ez a címlap fotó olyan mintha össze-photoshopoztad volna. Szűrreális. De a temetős képpel már kampányolni is lehetne.

  2. galniki said,

    July 27, 2006 · 10:07

    De érdekes! Gyuri is pont azt mondta, hogy olyan a kép, mintha össze lenne vágva!
    Különben élőben is elég furcsa azok mellett a nagy monstrumok mellett tekerni.

  3. Prétor Zsolt said,

    July 31, 2006 · 16:18

    Szivesen látom az ilyen világok találkozását, de legjobb érezni.

RSS feed for comments on this post · TrackBack URI

Leave a Comment