Nunta Külsőrekecsinben

Ezúttal nuntába, azaz lakodalomba jártunk Külsőrekecsinben. Az előkészületeken is ott voltunk. Csütörtökön hívogatópálca készítés, mosogatás, favágás. Pénteken egy disznót és egy bikaborjút vágtunk el. A disznót hagyományosan szalmával perzselték. A húsokból készült silt (sült) kemencében, hurka kukoricakásával és csomborral (borsikafűvel), borccsal savanyított húsleves, és persze sok geluska. Édességnel pedig csodálatos kalács készült, amilyen egyszerű, annyira jó, talán a zsíros házitej és házi liszt tett vele csodát, nem tudom. Szombaton volt a vendégek hívogatása és ekkor készítették az asszonyok a másnapi lakodalomra a tömérdek mennyiségű galuskát. Vasárnap volt a lakodalom nagy napja, amit hétfőn este még egy visszafordulásnak nevezett kisebb mulatság is követett ajándék malaccal, tyúkkal, kakassal.

Fotóalbum: A disznó és bikaborjú vágásról
Fotóalbum: Főzés, ételkészítés
Fotóalbum: Vendégek hívogatása
Fotóalbum: Nunta
Fotóalbum: Visszafordulás
Fotóalbum: Gyimes hazafelé

Az eseményekről bővebben:

Disznó és borjúvágás

Mostanában nálunk otthon már nem vágnak disznót, borjúvágáson pedig még sosem voltunk. Külsőrekecsinben még hagyományosan szalmával perzselték a disznót, így nagyon finom volt a szalonnája még frissen perzselve kóstolhattuk. A marha a nálunk elterjedt tarka tejelő marhákkal ellentétben még valami szürkemarhával kevert fajta lehetett. A húsa különösen ízletes volt. Persze ez azért is lehetett, mert a háznál nevelkedett otthon levágott állatoknak szerintem sokkal jobb sora van mint az üzemben tenyésztett nagyüzemi sorsú társaiknak.

Fotóalbum: A disznó és bikaborjú vágásról

Ételkészítés, főzés

A lakodalmi menü következő fogásokból állt: sok-sok geluska (töltött káposztához némileg hasonlító apró galuskák), borccsal savanyított húsleves, silt (sült) kemencében, hurka kukoricakásával és csomborral (borsikafűvel), kozonák (diós kalács). Alapvetően ezeket az ételeket készítettük elő a szombati napon. A leves Moldvában alapvetően savanyú ízű levest jelent, amit úgynevezett borccsal savanyítanak. A borcs úgy készül, hogy búzakorpára forró fizet tesznek, a vízben pedig előzőleg meggy ágat és meggylapit (azaz meggy levelet) főznek bele. Ezt a korpás levet melegen tartva egy-két nap alatt kissé megsavanyodik. Négy személyre kb. 1 liter kell a levesbe ebből a savanyú léből. A lakodalomban ráadásul finom friss borjúhússal készült. Azt hiszem kevés finomabb leves létezik ennél a világon. A geluska fontos ünnepi eledel. Némileg a mi töltött káposztánkra hasonlít. A töltelékében van káposzta, nyers és dinsztelt hagyma, kicsi zöldpaprika, valami savanyú, rizs, darált szalonna és egy pici darált hús összesütve, mindez forralt édes káposztalevélbe vagy szőlőlevélbe csavarva. Ezeket a galuskákat főzik meg szőlőindákkal kibélelt nagy fazekakban. A húsok különösen finomak voltak, a borjú hasonlít kicsit a mi szürkemarhánkra, nem tejelőfajta, olyan ízletes húsa van mint a vadnak. Az édesség, a csodálatos kalács, amilyen egyszerű, annyira jó, talán a zsíros házitej és házi liszt tett vele csodát, nem tudom.

Fotóalbum: Főzés, ételkészítés

Hívogatás

Szombaton történt a hívogatás. A hívogatók reggel a lányos és fiús háznál gyűltek össze, ahol reggelivel geluskával és sült húsokakl várták őket. Kendőt tűztek a ruhájukra és feldíszített hívogató pálcákat kaptak. Aznap végigjárták szinte az egész falut. Nagyon fontos, hogy sokan legyenek a lakodalomban, mert az növeli a lakodalom értékét. Napokkal előtte ment a találgatás vajon hányan jönnek el és ami még fontosabb, hány keresztapa fog eljönni. Moldvában egy embernek akár 20-30 keresztszülője is lehet. A hívogatók hívták a vendégeket a vasárnapi nuntára (lakodalomra)az asszonyokat geluskát csánni (töltött káposzta szerű apró galuskákat tölteni) a lányokat meg virágos pálcát díszíteni. A galuskákat kb. 50 asszony göngyölgette több órán keresztül. A virágos pálcát két asszony és sok-sok leány készítette. Ez egy nagy vőfénybothoz hasonló pálca. A botot zöld levelekkel, virágokkal és szalagokkal díszítik és két gyertyát tesznek a tetejére. A gyertyákat az esküvői szertartáson gyújtották meg.
A hívogatókat délután a nyirásza régi viseletbe öltözve várta és borral, pálinkával, kaláccsal kínálta.

Fotóalbum: Vendégek hívogatása

A nuntában

A lakodalmi menet a nyirásza (menyasszony) és a nyirel (vőlegény) házától indult és faluban találkozott össze a két menet. A polgári esküvő már napokkal ezelőtt lezajlott, így a nagy napon csak a templomi esküvő volt. Katolikus mise volt, román nyelven. A lakodalomban mi is az ifjú pár eskető keresztszülei lehettünk. Egy-egy lakodalomban a nyirász és nyirásza részéről 40-50 keresztszülő is szokott lenni. A keresztszülők nagy feldíszített gyertyákat visznek a templomba és azokat meggyújtják, majd a házassági eskü szövege alatt a legközelebb álló keresztanya a nyirásza, a legközelebb álló keresztapa pedig a nyirász vállára teszi a kezét. A többi keresztszülő pedig sorra az előtte, mellette álló vállára. Azt hiszem az ortodoxoknál is van hasonló szokás. A templom után a paphoz fizetni(!), majd a mulatság helyszínére az új iskolába mentünk. A bejárat előtt az ifjú pár elé bort, búzát és pénzt vetettek. Aztán a menyasszony befogadása, kendő ajándékozás és a közös szerba a kalács körbehordozása majd kiosztása következett. Pontosan nem is tudom mit jelentenek ezek a szertartások. Ezek után nagy lendülettel azonnal megindult a tánc. Ami számomra érdekes volt, mivel nálunk evés előtt alig akarnak táncolni az emberek. Itt viszont sokan jókedvvel ropták a táncot. Aztán fokozatosan tálalták fel a geluskát, levest és a sülte, hurkát. Az egyes fogások között eltelt időben pedig folytatódott a tánc. Este ötkor az ifjú pár elvonult az esti misére. Mikor visszaérkeztek ismét szerba volt az első tánc. Estefelé hordták körbe a bárány alakú kalácsot, amire pénzt lehetett vetni. Cserébe díszes törölközőt kaptunk. A zenekar sajnos nem túl sok hagyományosabb dalt ismert, így azokat ismételte többször. Játszottak modern lakodalmast is, bár arra táncoltak talán a legkevesebben. A hagyományos csángó és romános táncokat viszont nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok is nagy hévvel táncolták. De volt rock és magyar csárdás is. A lakodalom végén pedig a még mulatni vágyó asszonyok énekeltek körben állva jó hangulatban.

Fotóalbum: Nunta

Visszafordulás

Hétfőn este volt a visszafordulás. Ekkor jöttek el azok vendégek, akik nem pénzt adtak az ifjú párnak az előző esti bárány (bárány formájú kalács) körbehordozásakor, hanem ajándékot adtak. Kismalacot, tyúkot, kakast, terményt és hasonlókat hoztak az ifjú párnak. A gasztronómiai meglepetés a tókána volt, ez belsőségekből (pacal, nyelv, gégék, vese, stb.) készült leves. Volt harmonikás zene is meg rá-rá zendítettek az idősebbek csángó és román dalokra. A fiatalok közben a mai slágerekre is mulatoztak. Szólt a magnó az udvaron miközben egy fiatal fiú nyomta egy régi dobbal a taktust a lányoknak a tánchoz. Aztán ugyanezzel a dobbal kísérték az idősebbek énekét is. Nagyon jól megfért ez az egész egymás mellet, jól mulatott ott minden korosztály.

Fotóalbum: Visszafordulás

Rövid látogatás Gyimesben

Fotóalbum: Gyimes hazafelé

7 Comments »

  1. Sanyi said,

    December 4, 2006 · 18:31

    Nagyok vagytok, de kik?:)

  2. galniki said,

    December 4, 2006 · 22:47

    Hogyhogy kik? :-)

  3. Szabó Béla said,

    February 7, 2008 · 14:35

    Mindenki nagy aki ezeken a településeken, bármilyen társadalmi életben résztvesz, segit.Örömmel olvasom a sok csángo telepólés utolsó 3-5 évében történt pozitiv változásokat és mindenkinekinek sok egészséget, boldogságot, kitartást a további munkájához.Én is ki fogom venni a részem, valamilyen támogatási formában. Üdvözlettel Szabó Béla , Szolnok

  4. gm-misi said,

    August 30, 2008 · 13:14

    Muk,

  5. gm-misi said,

    August 30, 2008 · 13:16

    Ti, Kik vagytok?

  6. Kriszta said,

    November 6, 2010 · 15:08

    Istenem ez komoly?? Így vágnak disznót,és borjút? Nem azért de én már voltam egy hét disznóvágáson jó inkább pár százon de ez vicc így felbontani egy disznót ez gyalázat! Annak a szerencsétlen állatnak megjár a normális végtisztesség. Komolyan mondom én bontanám fel azokat akik ezt csináltál!!!!!!!!:@

  7. Kalafinta said,

    December 3, 2010 · 01:36

    Jól értjük Kriszta, embereket ölnél meg, konkrétan fél Kelet-Európát, vagy akár a fél világot kiírtanád és kibeleznéd azért, mert nem a széplelkű (vagy épp álszent?) liberálideáid szerint élnek (és vágnak disznót) évszázadok óta? (Számodra vszg elképzelhetetlen “egyszerűségben”. – Csak azért nem mélyszegénységet írok, mert ők maguk nem úgy élik meg körülményeiket, nem tartják magukat “szegénynek”.)
    Emberek, lője le valaki gyorsan Krisztát mielőtt nekifog a népirtásnak!
    Az állatokat természetesen a csángók (s egyéb természetközelinek mondható életet élő népcsoportok) is tisztelik (alighanem jobban, mint a Kriszta féle “állatvédő” okostojások), mert ők velük és általuk élnek. Belőlük van ételük és ruházatuk (bár ahogy modernizálódunk, már sajnos egyre kevésbé…) Mellesleg azoknak az állatoknak összehasonlíthatatlanul jobb életük van, mint a civilizált fejlett “nyugati világ” tápszeres nagyüzemi állatgyáraiban a fejőgépekkel és kicsempézett falú “humánus” vágóhidakkal.

RSS feed for comments on this post · TrackBack URI

Leave a Comment