Disznót kéne ölni

Mert itt az ideje, ebből az alkalomból itt egy vers, Borgomba Zoltán:

Sertésrequiem

Rettegjük egy istenség
Mészáros asszisztensét
Bújunk puha kezéhez
Simogat és levérez

Egy-két szúrás mellémegy
Győznek böllér-kellékek
Fateknő ha koporsó
Szemfedőnek bors, kapor, só

Disznólábunk égbecsüng
Keringőzne még velünk
Akad kósza kampóra
Rázza egek tangója

Csülkeinket lemossák
Vár a fűszermenyország
Emlékeink sorjázva
Masíroznak kolbászba

Fülünk-nyelvünk kicsúnyul
Zselé-lébe kocsonyul
Kinyílik sok vérvirág
Kacsingat rám és terád

Túlvilági trágyák alól
Porcos orrunk visszaszagol
Megtorlandó sorsra, ahol
Kés döf, áram konnektorol

1 Comment »

  1. Klucs Lászlóné said,

    January 23, 2008 · 10:11

    a Tisztelt szerzőt kérdezem, hogy nevének jelölésével felhasználhatom a versikét?
    Pl. honlapunkon
    Nagyon tetszett és most vagyunk túl életünk első disznóvágásán.
    Üdvözlettel:
    Marika

RSS feed for comments on this post · TrackBack URI

Leave a Comment