Blokkház

Csendélet a Blokkházban Mikor megérkeztünk, egy erdésszel és vevőnek látszó emberrel találkoztunk. Azt hazudtuk, hogy megyünk Solymosra, csak megálltunk pihenni (szerencsére még nem voltunk bent a házban). A fölös időt pálinkázással töltöttük (egy béna aszútörkölynek nevezett készítményt ittunk), és hallgatóztam. Az erdész a lépcső pótlásáról és a ház hátának korrekciójáról beszélt a feltételezhető vevőnek, akit persze jól átbaszott, mert belülről kicsit problémásabban néz ki az épület.

A házban a teakályhát Guszti (titkos rekecsini ismerős) szaktudásával együtt sem tudtuk normálisan használni. A kémény jól huzatol, a kályhacső sem volt eldugulva. Jól ég a tűz, de szét van égve a fűtőtest és a lukakon ömlik belőle a füst, javíthatatlan. Ezért a régi lemezkályhával fűtöttünk. Ez is füstöl megrakás után, de ha már jól ég a rárakott fa, akkor nem füstöl és gyorsan meleget csinál. Sajnos a régi kályha ajtajának egyik pántja le volt törve és most a fűtés során a maradék is letört, ettől még odatámasztható a helyére, de ez is egy aggasztó körülmény.

A ház reggelre eléggé kihűlt, mivel a falon egyre több szemmel látható luk van, pl. a gerendák mellett.

Pelét nem láttunk, csak kisegeret. Képek.

Leave a Comment